Magyarországon megvalósult az Orwelli világ, egy politikus szava elegendő a lehallgatáshoz.Ez különösen baljóslatú abban a környezetben, ahol naponta változik, hogy ki a hős, és ki a kém.
Magyarországon szimplán az igazságügy-miniszter engedélye alapján is megfigyelheti a titkosszolgálat. Ha a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat engedélyt kap a titkos megfigyelésre, 90 napon át bármikor bemehetnek a lakásába, átkutathatják, bepoloskázhatják azt.
Frissítés: Új cikk arról, hogyan is kerülhet be hozzánk egy lehallgató készülék. Eláruljuk: Nem úgy, mint azt gondolná! Részletek itt.
Lehallgathatják telefonját és számítógépes kommunikációját, felbonthatják a leveleit. A megfigyelést egyszer további 90 nappal meg is hosszabbíthatják – ráadásul ezt még különösebben indokolniuk sem kell, mert a miniszternek nincs joga megismerni, így nem áll módjában értékelni sem az információgyűjtés során megszerzett adatokat.
Magyarországon a titkosszolgálatok két indokkal kezdeményezhetnek megfigyelést:
Az előbbi jól szabályozott: a megfigyelést bíróság engedélyezi, aminek joga van megismerni a megfigyelés során szerzett információkat, és ezek ismeretében dönteni a megfigyelés folytatásáról vagy felfüggesztéséről. A bíróság csak abban az esetben engedélyezheti a megfigyelést, ha a törvényben meghatározott súlyos bűncselekmények, 5-év, vagy azt meghaladó bűntetési tétellel szankcionálható bűncselekmények alapos gyanúja áll fenn.
Az utóbbi viszont homályos terület. A jelenleg hatályos szabályok szerint az igazságügyi miniszter indokolás nélkül rendelheti el azok megfigyelését, akikét a titkosszolgálat konkrétabban körül nem írt nemzetbiztonsági okból szükségesnek tartja. Itt a lehallgatás célhoz kötöttsége sem feltétel.
A miniszternek valódi felügyeleti joga nincs: nem ismerheti meg az információgyűjtés során szerzett adatokat, így a gyakorlatban megalapozatlanul, információk híján korlátozhatja a polgárok magán- és családi életének tiszteletben tartásához való jogát. Talán az sem egy elhanyagolható tényező, hogy a miniszter politikus...
De ez mind hagyján. A hatályos szabályok alapján a polgár még csak tisztességes jogorvoslatban sem bízhat magánszférához való joga megsértése esetén. A megfigyelt ugyan panasszal élhet a megfigyelése ellen a miniszternél, a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál vagy az ombudsmannál, de pont a megfigyelés titkos jellege miatt miért tudna róla, hogy megfigyelik?
A teljes cikk megtekinhető megújult honlapunkon,
itt pedig olvashatja részletes bemutatkozásomat, és megnézheti televíziós szerepléseimet.